Visszavonulása óta Gülen a legtöbb energiát a különbözõ ideológiákat, kultúrákat, vallásokat és nemzeteket képviselõ csoportok közti párbeszéd megalapozására fordította. 1999-ben „A vallások közötti párbeszéd szükségessége” címû tanulmányát bemutatták a Világ Vallásainak Parlamentje nevû szervezetnek, annak december 1.-tõl 8.-ig tartó fokvárosi ülésén. Fenntartja azt az elvét, hogy „a párbeszéd kötelezõ” és hogy az emberek nemzeti hovatartozásuktól vagy politikai határoktól függetlenül sokkal több közös jeggyel rendelkeznek, mintsem sejtenék.

Mindezt figyelembe véve Gülen érdemlegesnek és szükségesnek tartja, hogy a kölcsönös megértés elõmozdítása érdekében õszinte párbeszéd jöjjön létre. Ebbõl a célból segített létrehozni az Újságírók és Írók Alapítványát (1994), akiknek a dialógus és tolerancia össztársadalmi elõmozdítását célzó tevékenységeit a közélet összes szereplõje nagy örömmel fogadta. Szintén ebbõl a célból Gülen vezetõ személyiségeket látogat meg és fogad, nemcsak Törökországból, hanem az egész világból. II. János Pál pápa, John O'Connor, New York érseke, Leon Levy, a Becsületsértés-ellenes Liga korábbi elnöke csak néhány a világvallások azon számos vezetõ személyisége közül, akikkel Gülen találkozott, hogy a dialógusról cseréljenek eszmét és közös kezdeményezéseket indítsanak be ezen a téren.  Törökországban a Vatikán törökországi nagykövete, a Török Ortodox Egyház pátriárkája, a Törökországi Örmény Közösség pátriárkája, a Törökországi Zsidó Közösség fõrabbija és jó néhány vezetõ törökországi személyiség gyakran találkoztak vele, példát szolgáltatva arról, mennyire õszinte párbeszéd jöhet létre hívõ emberek között.

1998-ban a Vatikánban II. János Pállal való találkozásán Gülen elõadta javaslatát arról, hogy közös együttmûködéssel határozott lépéseket kell tenni a konfliktus megállítására a Közel-Keleten, egy olyan térségben, ahonnan mindhárom nagy vallás származik. Javaslatában ugyancsak aláhúzta azt a tényt, hogy a tudomány és a vallás valójában két különbözõ nézõpont, amelyek ugyanabból az igazságból erednek. „Az emberiség idõrõl idõre elutasította a vallást a tudomány nevében vagy elutasította a tudományt a vallás nevében, azzal érvelve, hogy a kettõ nézetei nem férnek össze. Az összes tudás Istentõl való és a vallás Istentõl származik. Hogy állhat így a kettõ egymással szemben? Pontosan ezért közös erõfeszítéseink a vallásközi dialógus érdekében sokat tudnak tenni az emberek közötti megértés és tolerancia fejlesztéséért.”

Gülen egy sajtóközleményt adott ki, melyben elítélte az USA ellen elkövetett szeptember 11.-i terrorista-támadásokat. Az eseményt a világbékét sújtó csapásnak tekinti, amely méltánytalanul roncsolta a valódi hívõk hitelét: „… Terrort soha nem alkalmazhatnak az Iszlám nevében vagy bármilyen muszlim cél érdekében. Egy terrorista soha nem lehet muszlim, és muszlim sohasem lehet terrorista. Egy muszlim egyedül a béke, jólét, és prosperitás követe és szimbóluma lehet.”

Gülen világbékéért tett erõfeszítései komoly visszhangot váltottak ki konferenciákon és találkozókon. A „Békehõsök Tanácskozása” nevû rendezvény (2003, április 11.-13.), amelyet a Texasi Egyetemen, Austinban rendeztek, egy névsort eredményezett, amelyen feltüntették az emberiség ötezer évének legjelentõsebb békeharcosait. Gülent napjaink békehõsei között emlegették ezen a listán, mely olyan neveket tartalmaz, mint Jézus, Buddha, Mahatma Gandhi, Martin Luther King és Teréz Anya.

Gülen egy sor újság és magazin hasábjain fejti ki nézeteit. Számos folyóirat vezércikkét õ írja. Õ írja a vezércikkét a The Fountain, Yeni Ümit, Sızıntı és Yaŏmur folyóiratoknak, amelyek vezetõ tömeg- és vallási értelmiségi folyóiratok Törökországban. Több mint negyven könyvet írt és cikkek százait, valamint magnó és videokazetták ezreit rögzítette. Számtalan beszédet tartott jó néhány társadalmi és vallási témában. A könyvei közül, amelyek nemegyszer bestsellerek voltak Törökországban, néhányat angol nyelvre is lefordítottak, mint pl. a Mohamed Próféta életének dimenziói, Kérdések és válaszok a hitrõl, A bölcsesség gyöngyei, Mohamed Próféta mint parancsnok, Az iszlám hit alapjai, Az elveszett paradicsom felé, Kulcsfogalmak a szufizmus gyakorlatában. Számos könyvét lefordították német, orosz, albán, japán, indonéz és spanyol nyelvre is.

A Gülen által ösztönzött oktatási érdekszövetkezetek számtalan önkéntes non-profit szervezetet - alapítványt és egyesületet - alapítottak Törökországban és külföldön, amelyek sok ösztöndíjat támogatnak.

Habár Gülen népszerû közéleti személyiség, mindig távol tartotta magát a hivatalos politikai részvételtõl. Gülen csodálói között vannak vezetõ újságírók, akadémikusok, televíziós személyiségek, politikusok, szakértõk, valamint török és külföldi állami tisztviselõk. Õk egy valódi újítót és egyedülálló társadalmi reformert látnak benne, aki pontosan azt cselekszi, amit hirdet. Úgy tekintenek rá, mint békeaktivistára, értelmiségire, vallástudósra, mentorra, íróra és költõre, nagyszerû gondolkozóra és spirituális vezetõre, aki egész életét annak szentelte, hogy megoldásokat keressen a társadalom bajaira és a lelki szükségletekre. A mozgalomra, melynek kinevelésében segédkezett úgy tekintenek, mint az oktatásnak szentelt mozgalomra. Ez az oktatás azonban éppúgy jelenti a szív és a lélek tanítását, mint az elméét, célja az egész emberi lény felpezsdítése és felvirágoztatása oly módon, hogy rátermett legyen és másoknak hasznos javakat, szolgáltatásokat tudjon biztosítani.